Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

x+3+18=\left(x-3\right)x
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-3,x^{2}-9,x+3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+3\right).
x+21=\left(x-3\right)x
Összeadjuk a következőket: 3 és 18. Az eredmény 21.
x+21=x^{2}-3x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-3 és x.
x+21-x^{2}=-3x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x+21-x^{2}+3x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3x.
4x+21-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: x és 3x. Az eredmény 4x.
-x^{2}+4x+21=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=4 ab=-21=-21
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+21 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,21 -3,7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -21.
-1+21=20 -3+7=4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=7 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege 4.
\left(-x^{2}+7x\right)+\left(-3x+21\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+4x+21) \left(-x^{2}+7x\right)+\left(-3x+21\right) alakban.
-x\left(x-7\right)-3\left(x-7\right)
A -x a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(x-7\right)\left(-x-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-7 általános kifejezést a zárójelből.
x=7 x=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-7=0 és a -x-3=0.
x=7
A változó (x) értéke nem lehet -3.
x+3+18=\left(x-3\right)x
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-3,x^{2}-9,x+3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+3\right).
x+21=\left(x-3\right)x
Összeadjuk a következőket: 3 és 18. Az eredmény 21.
x+21=x^{2}-3x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-3 és x.
x+21-x^{2}=-3x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x+21-x^{2}+3x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3x.
4x+21-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: x és 3x. Az eredmény 4x.
-x^{2}+4x+21=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\left(-1\right)\times 21}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) 21 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\left(-1\right)\times 21}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16+4\times 21}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-4±\sqrt{16+84}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 21.
x=\frac{-4±\sqrt{100}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és 84.
x=\frac{-4±10}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
x=\frac{-4±10}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±10}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 10.
x=-3
6 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{14}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±10}{-2}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: -4.
x=7
-14 elosztása a következővel: -2.
x=-3 x=7
Megoldottuk az egyenletet.
x=7
A változó (x) értéke nem lehet -3.
x+3+18=\left(x-3\right)x
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-3,x^{2}-9,x+3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+3\right).
x+21=\left(x-3\right)x
Összeadjuk a következőket: 3 és 18. Az eredmény 21.
x+21=x^{2}-3x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-3 és x.
x+21-x^{2}=-3x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x+21-x^{2}+3x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3x.
4x+21-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: x és 3x. Az eredmény 4x.
4x-x^{2}=-21
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 21. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-x^{2}+4x=-21
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+4x}{-1}=-\frac{21}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{4}{-1}x=-\frac{21}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-4x=-\frac{21}{-1}
4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-4x=21
-21 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=21+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=21+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=25
Összeadjuk a következőket: 21 és 4.
\left(x-2\right)^{2}=25
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{25}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=5 x-2=-5
Egyszerűsítünk.
x=7 x=-3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
x=7
A változó (x) értéke nem lehet -3.