Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{3769}-47}{40}\approx 0,359804548
x=\frac{-\sqrt{3769}-47}{40}\approx -2,709804548
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac{ 1 }{ x } + \frac{ 1 }{ x+3 } = \frac{ 40 }{ 13 }
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
13x+39+13x=40x\left(x+3\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+3,13 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 13x\left(x+3\right).
26x+39=40x\left(x+3\right)
Összevonjuk a következőket: 13x és 13x. Az eredmény 26x.
26x+39=40x^{2}+120x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 40x és x+3.
26x+39-40x^{2}=120x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 40x^{2}.
26x+39-40x^{2}-120x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 120x.
-94x+39-40x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 26x és -120x. Az eredmény -94x.
-40x^{2}-94x+39=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-94\right)±\sqrt{\left(-94\right)^{2}-4\left(-40\right)\times 39}}{2\left(-40\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -40 értéket a-ba, a(z) -94 értéket b-be és a(z) 39 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-94\right)±\sqrt{8836-4\left(-40\right)\times 39}}{2\left(-40\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -94.
x=\frac{-\left(-94\right)±\sqrt{8836+160\times 39}}{2\left(-40\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -40.
x=\frac{-\left(-94\right)±\sqrt{8836+6240}}{2\left(-40\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 160 és 39.
x=\frac{-\left(-94\right)±\sqrt{15076}}{2\left(-40\right)}
Összeadjuk a következőket: 8836 és 6240.
x=\frac{-\left(-94\right)±2\sqrt{3769}}{2\left(-40\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 15076.
x=\frac{94±2\sqrt{3769}}{2\left(-40\right)}
-94 ellentettje 94.
x=\frac{94±2\sqrt{3769}}{-80}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -40.
x=\frac{2\sqrt{3769}+94}{-80}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{94±2\sqrt{3769}}{-80}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 94 és 2\sqrt{3769}.
x=\frac{-\sqrt{3769}-47}{40}
94+2\sqrt{3769} elosztása a következővel: -80.
x=\frac{94-2\sqrt{3769}}{-80}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{94±2\sqrt{3769}}{-80}). ± előjele negatív. 2\sqrt{3769} kivonása a következőből: 94.
x=\frac{\sqrt{3769}-47}{40}
94-2\sqrt{3769} elosztása a következővel: -80.
x=\frac{-\sqrt{3769}-47}{40} x=\frac{\sqrt{3769}-47}{40}
Megoldottuk az egyenletet.
13x+39+13x=40x\left(x+3\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+3,13 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 13x\left(x+3\right).
26x+39=40x\left(x+3\right)
Összevonjuk a következőket: 13x és 13x. Az eredmény 26x.
26x+39=40x^{2}+120x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 40x és x+3.
26x+39-40x^{2}=120x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 40x^{2}.
26x+39-40x^{2}-120x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 120x.
-94x+39-40x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 26x és -120x. Az eredmény -94x.
-94x-40x^{2}=-39
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 39. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-40x^{2}-94x=-39
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-40x^{2}-94x}{-40}=-\frac{39}{-40}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -40.
x^{2}+\left(-\frac{94}{-40}\right)x=-\frac{39}{-40}
A(z) -40 értékkel való osztás eltünteti a(z) -40 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{47}{20}x=-\frac{39}{-40}
A törtet (\frac{-94}{-40}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{47}{20}x=\frac{39}{40}
-39 elosztása a következővel: -40.
x^{2}+\frac{47}{20}x+\left(\frac{47}{40}\right)^{2}=\frac{39}{40}+\left(\frac{47}{40}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{47}{20} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{47}{40}. Ezután hozzáadjuk \frac{47}{40} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{47}{20}x+\frac{2209}{1600}=\frac{39}{40}+\frac{2209}{1600}
A(z) \frac{47}{40} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{47}{20}x+\frac{2209}{1600}=\frac{3769}{1600}
\frac{39}{40} és \frac{2209}{1600} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{47}{40}\right)^{2}=\frac{3769}{1600}
Tényezőkre x^{2}+\frac{47}{20}x+\frac{2209}{1600}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{47}{40}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{3769}{1600}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{47}{40}=\frac{\sqrt{3769}}{40} x+\frac{47}{40}=-\frac{\sqrt{3769}}{40}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{3769}-47}{40} x=\frac{-\sqrt{3769}-47}{40}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{47}{40}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}