Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{9}{2} = -4\frac{1}{2} = -4,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{9}x^{2}+x+\frac{9}{4}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times \frac{1}{9}\times \frac{9}{4}}}{2\times \frac{1}{9}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{9} értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) \frac{9}{4} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\times \frac{1}{9}\times \frac{9}{4}}}{2\times \frac{1}{9}}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-\frac{4}{9}\times \frac{9}{4}}}{2\times \frac{1}{9}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{9}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-1}}{2\times \frac{1}{9}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{4}{9} és \frac{9}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-1±\sqrt{0}}{2\times \frac{1}{9}}
Összeadjuk a következőket: 1 és -1.
x=-\frac{1}{2\times \frac{1}{9}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=-\frac{1}{\frac{2}{9}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{9}.
x=-\frac{9}{2}
-1 elosztása a következővel: \frac{2}{9}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{9} reciprokával.
\frac{1}{9}x^{2}+x+\frac{9}{4}=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{1}{9}x^{2}+x+\frac{9}{4}-\frac{9}{4}=-\frac{9}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{4}.
\frac{1}{9}x^{2}+x=-\frac{9}{4}
Ha kivonjuk a(z) \frac{9}{4} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{\frac{1}{9}x^{2}+x}{\frac{1}{9}}=-\frac{\frac{9}{4}}{\frac{1}{9}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 9.
x^{2}+\frac{1}{\frac{1}{9}}x=-\frac{\frac{9}{4}}{\frac{1}{9}}
A(z) \frac{1}{9} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{9} értékkel való szorzást.
x^{2}+9x=-\frac{\frac{9}{4}}{\frac{1}{9}}
1 elosztása a következővel: \frac{1}{9}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{9} reciprokával.
x^{2}+9x=-\frac{81}{4}
-\frac{9}{4} elosztása a következővel: \frac{1}{9}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{9}{4} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{9} reciprokával.
x^{2}+9x+\left(\frac{9}{2}\right)^{2}=-\frac{81}{4}+\left(\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+9x+\frac{81}{4}=\frac{-81+81}{4}
A(z) \frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+9x+\frac{81}{4}=0
-\frac{81}{4} és \frac{81}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{9}{2}\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}+9x+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{9}{2}=0 x+\frac{9}{2}=0
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{9}{2} x=-\frac{9}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{2}.
x=-\frac{9}{2}
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}