Megoldás a(z) a változóra
\left\{\begin{matrix}a=-\frac{bx}{y}\text{, }&b\neq 0\text{ and }x\neq 0\text{ and }y\neq 0\\a\neq 0\text{, }&y=0\text{ and }x=0\text{ and }b\neq 0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) b változóra
\left\{\begin{matrix}b=-\frac{ay}{x}\text{, }&a\neq 0\text{ and }y\neq 0\text{ and }x\neq 0\\b\neq 0\text{, }&x=0\text{ and }y=0\text{ and }a\neq 0\end{matrix}\right,
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
bx+ay=0
A változó (a) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a,b legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: ab.
ay=-bx
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: bx. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
ya=-bx
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{ya}{y}=-\frac{bx}{y}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: y.
a=-\frac{bx}{y}
A(z) y értékkel való osztás eltünteti a(z) y értékkel való szorzást.
a=-\frac{bx}{y}\text{, }a\neq 0
A változó (a) értéke nem lehet 0.
bx+ay=0
A változó (b) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a,b legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: ab.
bx=-ay
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: ay. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
xb=-ay
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{xb}{x}=-\frac{ay}{x}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: x.
b=-\frac{ay}{x}
A(z) x értékkel való osztás eltünteti a(z) x értékkel való szorzást.
b=-\frac{ay}{x}\text{, }b\neq 0
A változó (b) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}