Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{2}{3}\approx 0,666666667
x=0
Grafikon
Teszt
Polynomial
5 ehhez hasonló probléma:
\frac { x } { 2 + x } = \frac { \frac { x } { 2 } } { 2 - x }
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-2\right)x=-\left(2+x\right)\times \frac{x}{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2+x,2-x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).
x^{2}-2x=-\left(2+x\right)\times \frac{x}{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és x.
x^{2}-2x=-\frac{\left(2+x\right)x}{2}
Kifejezzük a hányadost (\left(2+x\right)\times \frac{x}{2}) egyetlen törtként.
x^{2}-2x=-\frac{2x+x^{2}}{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2+x és x.
x^{2}-2x=-\left(x+\frac{1}{2}x^{2}\right)
Elosztjuk a kifejezés (2x+x^{2}) minden tagját a(z) 2 értékkel. Az eredmény x+\frac{1}{2}x^{2}.
x^{2}-2x=-x-\frac{1}{2}x^{2}
x+\frac{1}{2}x^{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x^{2}-2x+x=-\frac{1}{2}x^{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
x^{2}-x=-\frac{1}{2}x^{2}
Összevonjuk a következőket: -2x és x. Az eredmény -x.
x^{2}-x+\frac{1}{2}x^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: \frac{1}{2}x^{2}.
\frac{3}{2}x^{2}-x=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és \frac{1}{2}x^{2}. Az eredmény \frac{3}{2}x^{2}.
x\left(\frac{3}{2}x-1\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=\frac{2}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a \frac{3x}{2}-1=0.
\left(x-2\right)x=-\left(2+x\right)\times \frac{x}{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2+x,2-x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).
x^{2}-2x=-\left(2+x\right)\times \frac{x}{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és x.
x^{2}-2x=-\frac{\left(2+x\right)x}{2}
Kifejezzük a hányadost (\left(2+x\right)\times \frac{x}{2}) egyetlen törtként.
x^{2}-2x=-\frac{2x+x^{2}}{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2+x és x.
x^{2}-2x=-\left(x+\frac{1}{2}x^{2}\right)
Elosztjuk a kifejezés (2x+x^{2}) minden tagját a(z) 2 értékkel. Az eredmény x+\frac{1}{2}x^{2}.
x^{2}-2x=-x-\frac{1}{2}x^{2}
x+\frac{1}{2}x^{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x^{2}-2x+x=-\frac{1}{2}x^{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
x^{2}-x=-\frac{1}{2}x^{2}
Összevonjuk a következőket: -2x és x. Az eredmény -x.
x^{2}-x+\frac{1}{2}x^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: \frac{1}{2}x^{2}.
\frac{3}{2}x^{2}-x=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és \frac{1}{2}x^{2}. Az eredmény \frac{3}{2}x^{2}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1}}{2\times \frac{3}{2}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{2} értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-1\right)±1}{2\times \frac{3}{2}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
x=\frac{1±1}{2\times \frac{3}{2}}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±1}{3}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{3}{2}.
x=\frac{2}{3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±1}{3}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 1.
x=\frac{0}{3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±1}{3}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: 1.
x=0
0 elosztása a következővel: 3.
x=\frac{2}{3} x=0
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x-2\right)x=-\left(2+x\right)\times \frac{x}{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2+x,2-x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).
x^{2}-2x=-\left(2+x\right)\times \frac{x}{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és x.
x^{2}-2x=-\frac{\left(2+x\right)x}{2}
Kifejezzük a hányadost (\left(2+x\right)\times \frac{x}{2}) egyetlen törtként.
x^{2}-2x=-\frac{2x+x^{2}}{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2+x és x.
x^{2}-2x=-\left(x+\frac{1}{2}x^{2}\right)
Elosztjuk a kifejezés (2x+x^{2}) minden tagját a(z) 2 értékkel. Az eredmény x+\frac{1}{2}x^{2}.
x^{2}-2x=-x-\frac{1}{2}x^{2}
x+\frac{1}{2}x^{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x^{2}-2x+x=-\frac{1}{2}x^{2}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
x^{2}-x=-\frac{1}{2}x^{2}
Összevonjuk a következőket: -2x és x. Az eredmény -x.
x^{2}-x+\frac{1}{2}x^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: \frac{1}{2}x^{2}.
\frac{3}{2}x^{2}-x=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és \frac{1}{2}x^{2}. Az eredmény \frac{3}{2}x^{2}.
\frac{\frac{3}{2}x^{2}-x}{\frac{3}{2}}=\frac{0}{\frac{3}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{3}{2}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
x^{2}+\left(-\frac{1}{\frac{3}{2}}\right)x=\frac{0}{\frac{3}{2}}
A(z) \frac{3}{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{3}{2} értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{3}x=\frac{0}{\frac{3}{2}}
-1 elosztása a következővel: \frac{3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{3}{2} reciprokával.
x^{2}-\frac{2}{3}x=0
0 elosztása a következővel: \frac{3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 0 értéket megszorozzuk a(z) \frac{3}{2} reciprokával.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}=\left(-\frac{1}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}=\frac{1}{9}
A(z) -\frac{1}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}=\frac{1}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{3}x+\frac{1}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{3}=\frac{1}{3} x-\frac{1}{3}=-\frac{1}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{2}{3} x=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}