Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=-2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(2x+2\right)\left(x+1\right)+2xx=5x\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+1,2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2x\left(x+1\right).
2x^{2}+4x+2+2xx=5x\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (2x+2 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}+4x+2+2x^{2}=5x\left(x+1\right)
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
4x^{2}+4x+2=5x\left(x+1\right)
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 4x^{2}.
4x^{2}+4x+2=5x^{2}+5x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5x és x+1.
4x^{2}+4x+2-5x^{2}=5x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-x^{2}+4x+2=5x
Összevonjuk a következőket: 4x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}+4x+2-5x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x.
-x^{2}-x+2=0
Összevonjuk a következőket: 4x és -5x. Az eredmény -x.
a+b=-1 ab=-2=-2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=-2
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+x\right)+\left(-2x+2\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-x+2) \left(-x^{2}+x\right)+\left(-2x+2\right) alakban.
x\left(-x+1\right)+2\left(-x+1\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(-x+1\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+1=0 és a x+2=0.
\left(2x+2\right)\left(x+1\right)+2xx=5x\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+1,2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2x\left(x+1\right).
2x^{2}+4x+2+2xx=5x\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (2x+2 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}+4x+2+2x^{2}=5x\left(x+1\right)
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
4x^{2}+4x+2=5x\left(x+1\right)
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 4x^{2}.
4x^{2}+4x+2=5x^{2}+5x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5x és x+1.
4x^{2}+4x+2-5x^{2}=5x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-x^{2}+4x+2=5x
Összevonjuk a következőket: 4x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}+4x+2-5x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x.
-x^{2}-x+2=0
Összevonjuk a következőket: 4x és -5x. Az eredmény -x.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\left(-1\right)\times 2}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+4\times 2}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+8}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{9}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 8.
x=\frac{-\left(-1\right)±3}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{1±3}{2\left(-1\right)}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±3}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±3}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 3.
x=-2
4 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±3}{-2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 1.
x=1
-2 elosztása a következővel: -2.
x=-2 x=1
Megoldottuk az egyenletet.
\left(2x+2\right)\left(x+1\right)+2xx=5x\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+1,2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2x\left(x+1\right).
2x^{2}+4x+2+2xx=5x\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (2x+2 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}+4x+2+2x^{2}=5x\left(x+1\right)
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
4x^{2}+4x+2=5x\left(x+1\right)
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 4x^{2}.
4x^{2}+4x+2=5x^{2}+5x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5x és x+1.
4x^{2}+4x+2-5x^{2}=5x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-x^{2}+4x+2=5x
Összevonjuk a következőket: 4x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}+4x+2-5x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x.
-x^{2}-x+2=0
Összevonjuk a következőket: 4x és -5x. Az eredmény -x.
-x^{2}-x=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{-x^{2}-x}{-1}=-\frac{2}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{1}{-1}\right)x=-\frac{2}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+x=-\frac{2}{-1}
-1 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+x=2
-2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=2+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=2+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: 2 és \frac{1}{4}.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{3}{2} x+\frac{1}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}