Megoldás a(z) f változóra (complex solution)
f\in \mathrm{C}
g\neq 0\text{ and }x\neq 0
Megoldás a(z) f változóra
f\in \mathrm{R}
g\neq 0\text{ and }x\neq 0
Megoldás a(z) g változóra
g\neq 0
x\neq 0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
fx=fx\left(gx\right)^{-1}gx
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: gx.
fx=fx^{2}\left(gx\right)^{-1}g
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
fx=fx^{2}g^{-1}x^{-1}g
Kifejtjük a következőt: \left(gx\right)^{-1}.
fx=fx^{1}g^{-1}g
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. 2 és -1 összege 1.
fx=fxg^{-1}g
Kiszámoljuk a(z) x érték 1. hatványát. Az eredmény x.
fx-fxg^{-1}g=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: fxg^{-1}g.
fx-\frac{1}{g}fgx=0
Átrendezzük a tagokat.
fxg-\frac{1}{g}fgxg=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: g.
fxg-\frac{1}{g}fg^{2}x=0
Összeszorozzuk a következőket: g és g. Az eredmény g^{2}.
fxg-\frac{f}{g}g^{2}x=0
Kifejezzük a hányadost (\frac{1}{g}f) egyetlen törtként.
fxg-\frac{fg^{2}}{g}x=0
Kifejezzük a hányadost (\frac{f}{g}g^{2}) egyetlen törtként.
fxg-fgx=0
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: g.
0=0
Összevonjuk a következőket: fxg és -fgx. Az eredmény 0.
\text{true}
Összehasonlítás: 0 és 0.
f\in \mathrm{C}
Ez minden f esetén igaz.
fx=fx\left(gx\right)^{-1}gx
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: gx.
fx=fx^{2}\left(gx\right)^{-1}g
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
fx=fx^{2}g^{-1}x^{-1}g
Kifejtjük a következőt: \left(gx\right)^{-1}.
fx=fx^{1}g^{-1}g
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. 2 és -1 összege 1.
fx=fxg^{-1}g
Kiszámoljuk a(z) x érték 1. hatványát. Az eredmény x.
fx-fxg^{-1}g=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: fxg^{-1}g.
fx-\frac{1}{g}fgx=0
Átrendezzük a tagokat.
fxg-\frac{1}{g}fgxg=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: g.
fxg-\frac{1}{g}fg^{2}x=0
Összeszorozzuk a következőket: g és g. Az eredmény g^{2}.
fxg-\frac{f}{g}g^{2}x=0
Kifejezzük a hányadost (\frac{1}{g}f) egyetlen törtként.
fxg-\frac{fg^{2}}{g}x=0
Kifejezzük a hányadost (\frac{f}{g}g^{2}) egyetlen törtként.
fxg-fgx=0
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: g.
0=0
Összevonjuk a következőket: fxg és -fgx. Az eredmény 0.
\text{true}
Összehasonlítás: 0 és 0.
f\in \mathrm{R}
Ez minden f esetén igaz.
fx=fx\left(gx\right)^{-1}gx
A változó (g) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: gx.
fx=fx^{2}\left(gx\right)^{-1}g
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
fx=fx^{2}g^{-1}x^{-1}g
Kifejtjük a következőt: \left(gx\right)^{-1}.
fx=fx^{1}g^{-1}g
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy összeadjuk a kitevőiket. 2 és -1 összege 1.
fx=fxg^{-1}g
Kiszámoljuk a(z) x érték 1. hatványát. Az eredmény x.
fxg^{-1}g=fx
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{1}{g}fgx=fx
Átrendezzük a tagokat.
1fgx=fxg
A változó (g) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: g.
1fgx-fxg=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: fxg.
0=0
Összevonjuk a következőket: 1fgx és -fxg. Az eredmény 0.
\text{true}
Összehasonlítás: 0 és 0.
g\in \mathrm{R}
Ez minden g esetén igaz.
g\in \mathrm{R}\setminus 0
A változó (g) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}