\frac { d x } { a y i } = R
Megoldás a(z) R változóra
R=-\frac{idx}{ay}
y\neq 0\text{ and }a\neq 0
Megoldás a(z) a változóra
\left\{\begin{matrix}a=-\frac{idx}{Ry}\text{, }&x\neq 0\text{ and }d\neq 0\text{ and }R\neq 0\text{ and }y\neq 0\\a\neq 0\text{, }&\left(x=0\text{ or }d=0\right)\text{ and }R=0\text{ and }y\neq 0\end{matrix}\right,
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
dx=Riay
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: iay.
Riay=dx
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
iayR=dx
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{iayR}{iay}=\frac{dx}{iay}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: iay.
R=\frac{dx}{iay}
A(z) iay értékkel való osztás eltünteti a(z) iay értékkel való szorzást.
R=-\frac{idx}{ay}
dx elosztása a következővel: iay.
dx=Riay
A változó (a) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: iay.
Riay=dx
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
iRya=dx
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{iRya}{iRy}=\frac{dx}{iRy}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: iRy.
a=\frac{dx}{iRy}
A(z) iRy értékkel való osztás eltünteti a(z) iRy értékkel való szorzást.
a=-\frac{idx}{Ry}
dx elosztása a következővel: iRy.
a=-\frac{idx}{Ry}\text{, }a\neq 0
A változó (a) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}