Megoldás a(z) B változóra
B=\frac{5\left(\sqrt{3}+1\right)}{C}
C\neq 0
Megoldás a(z) C változóra
C=\frac{5\left(\sqrt{3}+1\right)}{B}
B\neq 0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\left(BC+10\right)\sqrt{3}}{\left(\sqrt{3}\right)^{2}}=BC
Gyöktelenítjük a tört (\frac{BC+10}{\sqrt{3}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{3}.
\frac{\left(BC+10\right)\sqrt{3}}{3}=BC
\sqrt{3} négyzete 3.
\frac{BC\sqrt{3}+10\sqrt{3}}{3}=BC
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: BC+10 és \sqrt{3}.
\frac{BC\sqrt{3}+10\sqrt{3}}{3}-BC=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: BC.
BC\sqrt{3}+10\sqrt{3}-3BC=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3.
\sqrt{3}BC-3BC+10\sqrt{3}=0
Átrendezzük a tagokat.
\sqrt{3}BC-3BC=-10\sqrt{3}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10\sqrt{3}. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\left(\sqrt{3}C-3C\right)B=-10\sqrt{3}
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel B.
\frac{\left(\sqrt{3}C-3C\right)B}{\sqrt{3}C-3C}=-\frac{10\sqrt{3}}{\sqrt{3}C-3C}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: \sqrt{3}C-3C.
B=-\frac{10\sqrt{3}}{\sqrt{3}C-3C}
A(z) \sqrt{3}C-3C értékkel való osztás eltünteti a(z) \sqrt{3}C-3C értékkel való szorzást.
B=\frac{5\left(\sqrt{3}+1\right)}{C}
-10\sqrt{3} elosztása a következővel: \sqrt{3}C-3C.
\frac{\left(BC+10\right)\sqrt{3}}{\left(\sqrt{3}\right)^{2}}=BC
Gyöktelenítjük a tört (\frac{BC+10}{\sqrt{3}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{3}.
\frac{\left(BC+10\right)\sqrt{3}}{3}=BC
\sqrt{3} négyzete 3.
\frac{BC\sqrt{3}+10\sqrt{3}}{3}=BC
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: BC+10 és \sqrt{3}.
\frac{BC\sqrt{3}+10\sqrt{3}}{3}-BC=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: BC.
BC\sqrt{3}+10\sqrt{3}-3BC=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3.
\sqrt{3}BC-3BC+10\sqrt{3}=0
Átrendezzük a tagokat.
\sqrt{3}BC-3BC=-10\sqrt{3}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10\sqrt{3}. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\left(\sqrt{3}B-3B\right)C=-10\sqrt{3}
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel C.
\frac{\left(\sqrt{3}B-3B\right)C}{\sqrt{3}B-3B}=-\frac{10\sqrt{3}}{\sqrt{3}B-3B}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: \sqrt{3}B-3B.
C=-\frac{10\sqrt{3}}{\sqrt{3}B-3B}
A(z) \sqrt{3}B-3B értékkel való osztás eltünteti a(z) \sqrt{3}B-3B értékkel való szorzást.
C=\frac{5\left(\sqrt{3}+1\right)}{B}
-10\sqrt{3} elosztása a következővel: \sqrt{3}B-3B.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}