Megoldás a(z) n változóra
n=398
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(64+\left(n-1\right)\times 2\right)n=858n
A változó (n) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: n.
\left(64+2n-2\right)n=858n
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: n-1 és 2.
\left(62+2n\right)n=858n
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 64 értéket. Az eredmény 62.
62n+2n^{2}=858n
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 62+2n és n.
62n+2n^{2}-858n=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 858n.
-796n+2n^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 62n és -858n. Az eredmény -796n.
n\left(-796+2n\right)=0
Kiemeljük a következőt: n.
n=0 n=398
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a n=0 és a -796+2n=0.
n=398
A változó (n) értéke nem lehet 0.
\left(64+\left(n-1\right)\times 2\right)n=858n
A változó (n) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: n.
\left(64+2n-2\right)n=858n
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: n-1 és 2.
\left(62+2n\right)n=858n
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 64 értéket. Az eredmény 62.
62n+2n^{2}=858n
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 62+2n és n.
62n+2n^{2}-858n=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 858n.
-796n+2n^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 62n és -858n. Az eredmény -796n.
2n^{2}-796n=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-\left(-796\right)±\sqrt{\left(-796\right)^{2}}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -796 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-\left(-796\right)±796}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \left(-796\right)^{2}.
n=\frac{796±796}{2\times 2}
-796 ellentettje 796.
n=\frac{796±796}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
n=\frac{1592}{4}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{796±796}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 796 és 796.
n=398
1592 elosztása a következővel: 4.
n=\frac{0}{4}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{796±796}{4}). ± előjele negatív. 796 kivonása a következőből: 796.
n=0
0 elosztása a következővel: 4.
n=398 n=0
Megoldottuk az egyenletet.
n=398
A változó (n) értéke nem lehet 0.
\left(64+\left(n-1\right)\times 2\right)n=858n
A változó (n) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: n.
\left(64+2n-2\right)n=858n
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: n-1 és 2.
\left(62+2n\right)n=858n
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 64 értéket. Az eredmény 62.
62n+2n^{2}=858n
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 62+2n és n.
62n+2n^{2}-858n=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 858n.
-796n+2n^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 62n és -858n. Az eredmény -796n.
2n^{2}-796n=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2n^{2}-796n}{2}=\frac{0}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
n^{2}+\left(-\frac{796}{2}\right)n=\frac{0}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
n^{2}-398n=\frac{0}{2}
-796 elosztása a következővel: 2.
n^{2}-398n=0
0 elosztása a következővel: 2.
n^{2}-398n+\left(-199\right)^{2}=\left(-199\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -398 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -199. Ezután hozzáadjuk -199 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}-398n+39601=39601
Négyzetre emeljük a következőt: -199.
\left(n-199\right)^{2}=39601
Tényezőkre n^{2}-398n+39601. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n-199\right)^{2}}=\sqrt{39601}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n-199=199 n-199=-199
Egyszerűsítünk.
n=398 n=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 199.
n=398
A változó (n) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}