Megoldás a(z) x változóra
x=-4
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x+2\right)\times 4-x\times 4=x\left(x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+2\right).
4x+8-x\times 4=x\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 4.
4x+8-x\times 4=x^{2}+2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+2.
4x+8-x\times 4-x^{2}=2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
4x+8-x\times 4-x^{2}-2x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
2x+8-x\times 4-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 4x és -2x. Az eredmény 2x.
2x+8-4x-x^{2}=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény -4.
-2x+8-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 2x és -4x. Az eredmény -2x.
-x^{2}-2x+8=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-2 ab=-8=-8
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-8 2,-4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -8.
1-8=-7 2-4=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=-4
A megoldás az a pár, amelynek összege -2.
\left(-x^{2}+2x\right)+\left(-4x+8\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-2x+8) \left(-x^{2}+2x\right)+\left(-4x+8\right) alakban.
x\left(-x+2\right)+4\left(-x+2\right)
A x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(-x+2\right)\left(x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+2=0 és a x+4=0.
\left(x+2\right)\times 4-x\times 4=x\left(x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+2\right).
4x+8-x\times 4=x\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 4.
4x+8-x\times 4=x^{2}+2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+2.
4x+8-x\times 4-x^{2}=2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
4x+8-x\times 4-x^{2}-2x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
2x+8-x\times 4-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 4x és -2x. Az eredmény 2x.
2x+8-4x-x^{2}=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény -4.
-2x+8-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 2x és -4x. Az eredmény -2x.
-x^{2}-2x+8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 8}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-1\right)\times 8}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+4\times 8}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+32}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 8.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{36}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 32.
x=\frac{-\left(-2\right)±6}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{2±6}{2\left(-1\right)}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±6}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{8}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±6}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 6.
x=-4
8 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±6}{-2}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: 2.
x=2
-4 elosztása a következővel: -2.
x=-4 x=2
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x+2\right)\times 4-x\times 4=x\left(x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+2\right).
4x+8-x\times 4=x\left(x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 4.
4x+8-x\times 4=x^{2}+2x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+2.
4x+8-x\times 4-x^{2}=2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
4x+8-x\times 4-x^{2}-2x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
2x+8-x\times 4-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 4x és -2x. Az eredmény 2x.
2x-x\times 4-x^{2}=-8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
2x-4x-x^{2}=-8
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény -4.
-2x-x^{2}=-8
Összevonjuk a következőket: 2x és -4x. Az eredmény -2x.
-x^{2}-2x=-8
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-2x}{-1}=-\frac{8}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{2}{-1}\right)x=-\frac{8}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=-\frac{8}{-1}
-2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+2x=8
-8 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+2x+1^{2}=8+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=8+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=9
Összeadjuk a következőket: 8 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=9
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{9}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=3 x+1=-3
Egyszerűsítünk.
x=2 x=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}