Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{41} + 7}{2} \approx 6,701562119
x=\frac{7-\sqrt{41}}{2}\approx 0,298437881
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-1\right)\left(2x-3\right)+\left(x+1\right)\left(x-3\right)=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
2x^{2}-5x+3+\left(x+1\right)\left(x-3\right)=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és 2x-3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x+3+x^{2}-2x-3=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+1 és x-3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-5x+3-2x-3=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}-7x+3-3=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Összevonjuk a következőket: -5x és -2x. Az eredmény -7x.
3x^{2}-7x=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 0.
3x^{2}-7x=\left(2x-2\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x-1.
3x^{2}-7x=2x^{2}-2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (2x-2 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-7x-2x^{2}=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
x^{2}-7x=-2
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény x^{2}.
x^{2}-7x+2=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 2}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 2}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-8}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{41}}{2}
Összeadjuk a következőket: 49 és -8.
x=\frac{7±\sqrt{41}}{2}
-7 ellentettje 7.
x=\frac{\sqrt{41}+7}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±\sqrt{41}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és \sqrt{41}.
x=\frac{7-\sqrt{41}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±\sqrt{41}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{41} kivonása a következőből: 7.
x=\frac{\sqrt{41}+7}{2} x=\frac{7-\sqrt{41}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x-1\right)\left(2x-3\right)+\left(x+1\right)\left(x-3\right)=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x-1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
2x^{2}-5x+3+\left(x+1\right)\left(x-3\right)=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-1 és 2x-3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x+3+x^{2}-2x-3=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+1 és x-3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-5x+3-2x-3=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}-7x+3-3=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Összevonjuk a következőket: -5x és -2x. Az eredmény -7x.
3x^{2}-7x=2\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 0.
3x^{2}-7x=\left(2x-2\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x-1.
3x^{2}-7x=2x^{2}-2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (2x-2 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-7x-2x^{2}=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x^{2}.
x^{2}-7x=-2
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -2x^{2}. Az eredmény x^{2}.
x^{2}-7x+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}=-2+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -7 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-7x+\frac{49}{4}=-2+\frac{49}{4}
A(z) -\frac{7}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-7x+\frac{49}{4}=\frac{41}{4}
Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{49}{4}.
\left(x-\frac{7}{2}\right)^{2}=\frac{41}{4}
Tényezőkre x^{2}-7x+\frac{49}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{41}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{2}=\frac{\sqrt{41}}{2} x-\frac{7}{2}=-\frac{\sqrt{41}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{41}+7}{2} x=\frac{7-\sqrt{41}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}