Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{3} + 3}{2} \approx 2,366025404
x=\frac{3-\sqrt{3}}{2}\approx 0,633974596
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-3\right)\left(2x+1\right)+3\times 2=\left(x-3\right)\left(1-2x\right)
A változó (x) értéke nem lehet 3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 3,x-3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3\left(x-3\right).
2x^{2}-5x-3+3\times 2=\left(x-3\right)\left(1-2x\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x-3+6=\left(x-3\right)\left(1-2x\right)
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 2. Az eredmény 6.
2x^{2}-5x+3=\left(x-3\right)\left(1-2x\right)
Összeadjuk a következőket: -3 és 6. Az eredmény 3.
2x^{2}-5x+3=7x-2x^{2}-3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és 1-2x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x+3-7x=-2x^{2}-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7x.
2x^{2}-12x+3=-2x^{2}-3
Összevonjuk a következőket: -5x és -7x. Az eredmény -12x.
2x^{2}-12x+3+2x^{2}=-3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
4x^{2}-12x+3=-3
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 4x^{2}.
4x^{2}-12x+3+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
4x^{2}-12x+6=0
Összeadjuk a következőket: 3 és 3. Az eredmény 6.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 4\times 6}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 4\times 6}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-16\times 6}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-96}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 6.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{48}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 144 és -96.
x=\frac{-\left(-12\right)±4\sqrt{3}}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 48.
x=\frac{12±4\sqrt{3}}{2\times 4}
-12 ellentettje 12.
x=\frac{12±4\sqrt{3}}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{4\sqrt{3}+12}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±4\sqrt{3}}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 4\sqrt{3}.
x=\frac{\sqrt{3}+3}{2}
12+4\sqrt{3} elosztása a következővel: 8.
x=\frac{12-4\sqrt{3}}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±4\sqrt{3}}{8}). ± előjele negatív. 4\sqrt{3} kivonása a következőből: 12.
x=\frac{3-\sqrt{3}}{2}
12-4\sqrt{3} elosztása a következővel: 8.
x=\frac{\sqrt{3}+3}{2} x=\frac{3-\sqrt{3}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x-3\right)\left(2x+1\right)+3\times 2=\left(x-3\right)\left(1-2x\right)
A változó (x) értéke nem lehet 3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 3,x-3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3\left(x-3\right).
2x^{2}-5x-3+3\times 2=\left(x-3\right)\left(1-2x\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x-3+6=\left(x-3\right)\left(1-2x\right)
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 2. Az eredmény 6.
2x^{2}-5x+3=\left(x-3\right)\left(1-2x\right)
Összeadjuk a következőket: -3 és 6. Az eredmény 3.
2x^{2}-5x+3=7x-2x^{2}-3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-3 és 1-2x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x+3-7x=-2x^{2}-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 7x.
2x^{2}-12x+3=-2x^{2}-3
Összevonjuk a következőket: -5x és -7x. Az eredmény -12x.
2x^{2}-12x+3+2x^{2}=-3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x^{2}.
4x^{2}-12x+3=-3
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 4x^{2}.
4x^{2}-12x=-3-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
4x^{2}-12x=-6
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -6.
\frac{4x^{2}-12x}{4}=-\frac{6}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\left(-\frac{12}{4}\right)x=-\frac{6}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-3x=-\frac{6}{4}
-12 elosztása a következővel: 4.
x^{2}-3x=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-6}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-3x+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=-\frac{3}{2}+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=-\frac{3}{2}+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{3}{4}
-\frac{3}{2} és \frac{9}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{3}{4}
Tényezőkre x^{2}-3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{3}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{3}}{2} x-\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{3}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{3}+3}{2} x=\frac{3-\sqrt{3}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}