Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2=\left(1-x\right)\times 3-\left(x-1\right)^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{3}-x^{2}-x+1,1-x^{2},x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x+1\right)\left(x-1\right)^{2}.
2=3-3x-\left(x-1\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 1-x és 3.
2=3-3x-\left(x^{2}-2x+1\right)
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
2=3-3x-x^{2}+2x-1
x^{2}-2x+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
2=3-x-x^{2}-1
Összevonjuk a következőket: -3x és 2x. Az eredmény -x.
2=2-x-x^{2}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 2.
2-x-x^{2}=2
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2-x-x^{2}-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
-x-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 0.
x\left(-1-x\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a -1-x=0.
x=0
A változó (x) értéke nem lehet -1.
2=\left(1-x\right)\times 3-\left(x-1\right)^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{3}-x^{2}-x+1,1-x^{2},x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x+1\right)\left(x-1\right)^{2}.
2=3-3x-\left(x-1\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 1-x és 3.
2=3-3x-\left(x^{2}-2x+1\right)
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
2=3-3x-x^{2}+2x-1
x^{2}-2x+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
2=3-x-x^{2}-1
Összevonjuk a következőket: -3x és 2x. Az eredmény -x.
2=2-x-x^{2}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 2.
2-x-x^{2}=2
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2-x-x^{2}-2=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
-x-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 0.
-x^{2}-x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-1\right)±1}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
x=\frac{1±1}{2\left(-1\right)}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±1}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±1}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 1.
x=-1
2 elosztása a következővel: -2.
x=\frac{0}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±1}{-2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: 1.
x=0
0 elosztása a következővel: -2.
x=-1 x=0
Megoldottuk az egyenletet.
x=0
A változó (x) értéke nem lehet -1.
2=\left(1-x\right)\times 3-\left(x-1\right)^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{3}-x^{2}-x+1,1-x^{2},x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x+1\right)\left(x-1\right)^{2}.
2=3-3x-\left(x-1\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 1-x és 3.
2=3-3x-\left(x^{2}-2x+1\right)
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
2=3-3x-x^{2}+2x-1
x^{2}-2x+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
2=3-x-x^{2}-1
Összevonjuk a következőket: -3x és 2x. Az eredmény -x.
2=2-x-x^{2}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 2.
2-x-x^{2}=2
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-x-x^{2}=2-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
-x-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 0.
-x^{2}-x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-x}{-1}=\frac{0}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{1}{-1}\right)x=\frac{0}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+x=\frac{0}{-1}
-1 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+x=0
0 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{1}{2} x+\frac{1}{2}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
x=0 x=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
x=0
A változó (x) értéke nem lehet -1.