Megoldás a(z) r változóra
r=\frac{12}{13}\approx 0,923076923
r=-\frac{12}{13}\approx -0,923076923
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
r^{2}=\frac{144}{169}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
r^{2}-\frac{144}{169}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{144}{169}.
169r^{2}-144=0
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 169.
\left(13r-12\right)\left(13r+12\right)=0
Vegyük a következőt: 169r^{2}-144. Átírjuk az értéket (169r^{2}-144) \left(13r\right)^{2}-12^{2} alakban. A négyzetek különbsége a következő szabály használatával bontható tényezőkre: a^{2}-b^{2}=\left(a-b\right)\left(a+b\right).
r=\frac{12}{13} r=-\frac{12}{13}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 13r-12=0 és a 13r+12=0.
r^{2}=\frac{144}{169}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
r=\frac{12}{13} r=-\frac{12}{13}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
r^{2}=\frac{144}{169}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
r^{2}-\frac{144}{169}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{144}{169}.
r=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-\frac{144}{169}\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -\frac{144}{169} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
r=\frac{0±\sqrt{-4\left(-\frac{144}{169}\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
r=\frac{0±\sqrt{\frac{576}{169}}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{144}{169}.
r=\frac{0±\frac{24}{13}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{576}{169}.
r=\frac{12}{13}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{0±\frac{24}{13}}{2}). ± előjele pozitív.
r=-\frac{12}{13}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{0±\frac{24}{13}}{2}). ± előjele negatív.
r=\frac{12}{13} r=-\frac{12}{13}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}