Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=7
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
10+\left(x-5\right)x=\left(x+1\right)\times 3
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,5. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk \left(x-5\right)\left(x+1\right),x+1,x-5 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-5\right)\left(x+1\right).
10+x^{2}-5x=\left(x+1\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-5 és x.
10+x^{2}-5x=3x+3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
10+x^{2}-5x-3x=3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
10+x^{2}-8x=3
Összevonjuk a következőket: -5x és -3x. Az eredmény -8x.
10+x^{2}-8x-3=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
7+x^{2}-8x=0
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 10 értéket. Az eredmény 7.
x^{2}-8x+7=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\times 7}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) 7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\times 7}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-28}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 7.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{36}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és -28.
x=\frac{-\left(-8\right)±6}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{8±6}{2}
-8 ellentettje 8.
x=\frac{14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±6}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 6.
x=7
14 elosztása a következővel: 2.
x=\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±6}{2}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: 8.
x=1
2 elosztása a következővel: 2.
x=7 x=1
Megoldottuk az egyenletet.
10+\left(x-5\right)x=\left(x+1\right)\times 3
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,5. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk \left(x-5\right)\left(x+1\right),x+1,x-5 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-5\right)\left(x+1\right).
10+x^{2}-5x=\left(x+1\right)\times 3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-5 és x.
10+x^{2}-5x=3x+3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
10+x^{2}-5x-3x=3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x.
10+x^{2}-8x=3
Összevonjuk a következőket: -5x és -3x. Az eredmény -8x.
x^{2}-8x=3-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10.
x^{2}-8x=-7
Kivonjuk a(z) 10 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -7.
x^{2}-8x+\left(-4\right)^{2}=-7+\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-8x+16=-7+16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x^{2}-8x+16=9
Összeadjuk a következőket: -7 és 16.
\left(x-4\right)^{2}=9
Tényezőkre x^{2}-8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-4\right)^{2}}=\sqrt{9}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-4=3 x-4=-3
Egyszerűsítünk.
x=7 x=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}