Megoldás a(z) x változóra
x=-12
x=18
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
12x+216+12x+12x\left(x+18\right)\left(-\frac{1}{12}\right)=0
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -18,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+18,12 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 12x\left(x+18\right).
24x+216+12x\left(x+18\right)\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összevonjuk a következőket: 12x és 12x. Az eredmény 24x.
24x+216-x\left(x+18\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -\frac{1}{12}. Az eredmény -1.
24x+216-x^{2}-18x=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -x és x+18.
6x+216-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 24x és -18x. Az eredmény 6x.
-x^{2}+6x+216=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=6 ab=-216=-216
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+216 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,216 -2,108 -3,72 -4,54 -6,36 -8,27 -9,24 -12,18
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -216.
-1+216=215 -2+108=106 -3+72=69 -4+54=50 -6+36=30 -8+27=19 -9+24=15 -12+18=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=18 b=-12
A megoldás az a pár, amelynek összege 6.
\left(-x^{2}+18x\right)+\left(-12x+216\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+6x+216) \left(-x^{2}+18x\right)+\left(-12x+216\right) alakban.
-x\left(x-18\right)-12\left(x-18\right)
A -x a második csoportban lévő első és -12 faktort.
\left(x-18\right)\left(-x-12\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-18 általános kifejezést a zárójelből.
x=18 x=-12
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-18=0 és a -x-12=0.
12x+216+12x+12x\left(x+18\right)\left(-\frac{1}{12}\right)=0
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -18,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+18,12 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 12x\left(x+18\right).
24x+216+12x\left(x+18\right)\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összevonjuk a következőket: 12x és 12x. Az eredmény 24x.
24x+216-x\left(x+18\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -\frac{1}{12}. Az eredmény -1.
24x+216-x^{2}-18x=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -x és x+18.
6x+216-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 24x és -18x. Az eredmény 6x.
-x^{2}+6x+216=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-1\right)\times 216}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 216 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-1\right)\times 216}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+4\times 216}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-6±\sqrt{36+864}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 216.
x=\frac{-6±\sqrt{900}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 864.
x=\frac{-6±30}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 900.
x=\frac{-6±30}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{24}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±30}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 30.
x=-12
24 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{36}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±30}{-2}). ± előjele negatív. 30 kivonása a következőből: -6.
x=18
-36 elosztása a következővel: -2.
x=-12 x=18
Megoldottuk az egyenletet.
12x+216+12x+12x\left(x+18\right)\left(-\frac{1}{12}\right)=0
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -18,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+18,12 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 12x\left(x+18\right).
24x+216+12x\left(x+18\right)\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összevonjuk a következőket: 12x és 12x. Az eredmény 24x.
24x+216-x\left(x+18\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -\frac{1}{12}. Az eredmény -1.
24x+216-x^{2}-18x=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -x és x+18.
6x+216-x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 24x és -18x. Az eredmény 6x.
6x-x^{2}=-216
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 216. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-x^{2}+6x=-216
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+6x}{-1}=-\frac{216}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{6}{-1}x=-\frac{216}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=-\frac{216}{-1}
6 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-6x=216
-216 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=216+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=216+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=225
Összeadjuk a következőket: 216 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=225
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{225}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=15 x-3=-15
Egyszerűsítünk.
x=18 x=-12
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}