Megoldás a(z) x változóra
x=12
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{5}\times 3+\frac{1}{5}\left(-\frac{3}{2}\right)x-3\left(2-\frac{5}{4}x\right)=36
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{5} és 3-\frac{3}{2}x.
\frac{3}{5}+\frac{1}{5}\left(-\frac{3}{2}\right)x-3\left(2-\frac{5}{4}x\right)=36
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{5} és 3. Az eredmény \frac{3}{5}.
\frac{3}{5}+\frac{1\left(-3\right)}{5\times 2}x-3\left(2-\frac{5}{4}x\right)=36
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{5} és -\frac{3}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{3}{5}+\frac{-3}{10}x-3\left(2-\frac{5}{4}x\right)=36
Elvégezzük a törtben (\frac{1\left(-3\right)}{5\times 2}) szereplő szorzásokat.
\frac{3}{5}-\frac{3}{10}x-3\left(2-\frac{5}{4}x\right)=36
A(z) \frac{-3}{10} tört felírható -\frac{3}{10} alakban is, ha töröljük a mínuszjelet.
\frac{3}{5}-\frac{3}{10}x-6-3\left(-\frac{5}{4}\right)x=36
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -3 és 2-\frac{5}{4}x.
\frac{3}{5}-\frac{3}{10}x-6+\frac{-3\left(-5\right)}{4}x=36
Kifejezzük a hányadost (-3\left(-\frac{5}{4}\right)) egyetlen törtként.
\frac{3}{5}-\frac{3}{10}x-6+\frac{15}{4}x=36
Összeszorozzuk a következőket: -3 és -5. Az eredmény 15.
\frac{3}{5}-\frac{3}{10}x-\frac{30}{5}+\frac{15}{4}x=36
Átalakítjuk a számot (6) törtté (\frac{30}{5}).
\frac{3-30}{5}-\frac{3}{10}x+\frac{15}{4}x=36
Mivel \frac{3}{5} és \frac{30}{5} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
-\frac{27}{5}-\frac{3}{10}x+\frac{15}{4}x=36
Kivonjuk a(z) 30 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -27.
-\frac{27}{5}+\frac{69}{20}x=36
Összevonjuk a következőket: -\frac{3}{10}x és \frac{15}{4}x. Az eredmény \frac{69}{20}x.
\frac{69}{20}x=36+\frac{27}{5}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: \frac{27}{5}.
\frac{69}{20}x=\frac{180}{5}+\frac{27}{5}
Átalakítjuk a számot (36) törtté (\frac{180}{5}).
\frac{69}{20}x=\frac{180+27}{5}
Mivel \frac{180}{5} és \frac{27}{5} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{69}{20}x=\frac{207}{5}
Összeadjuk a következőket: 180 és 27. Az eredmény 207.
x=\frac{207}{5}\times \frac{20}{69}
Mindkét oldalt megszorozzuk \frac{69}{20} reciprokával, azaz ennyivel: \frac{20}{69}.
x=\frac{207\times 20}{5\times 69}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{207}{5} és \frac{20}{69}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x=\frac{4140}{345}
Elvégezzük a törtben (\frac{207\times 20}{5\times 69}) szereplő szorzásokat.
x=12
Elosztjuk a(z) 4140 értéket a(z) 345 értékkel. Az eredmény 12.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}