Kiértékelés
-\frac{1}{2}+\frac{1}{2x}+\frac{3}{4x^{2}}
Szorzattá alakítás
-\frac{\frac{1}{2}\left(x-\frac{1-\sqrt{7}}{2}\right)\left(x-\frac{\sqrt{7}+1}{2}\right)}{x^{2}}
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{2x}-\frac{1}{2}+\frac{12}{16x^{2}}
A törtet (\frac{7}{14}) leegyszerűsítjük 7 kivonásával és kiejtésével.
\frac{1}{2x}-\frac{x}{2x}+\frac{12}{16x^{2}}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. 2x és 2 legkisebb közös többszöröse 2x. Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és \frac{x}{x}.
\frac{1-x}{2x}+\frac{12}{16x^{2}}
Mivel \frac{1}{2x} és \frac{x}{2x} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{\left(1-x\right)\times 8x}{16x^{2}}+\frac{12}{16x^{2}}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. 2x és 16x^{2} legkisebb közös többszöröse 16x^{2}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{1-x}{2x} és \frac{8x}{8x}.
\frac{\left(1-x\right)\times 8x+12}{16x^{2}}
Mivel \frac{\left(1-x\right)\times 8x}{16x^{2}} és \frac{12}{16x^{2}} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{8x-8x^{2}+12}{16x^{2}}
Elvégezzük a képletben (\left(1-x\right)\times 8x+12) szereplő szorzásokat.
\frac{-2\times 4\left(x-\left(-\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2}\right)\right)\left(x-\left(\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2}\right)\right)}{16x^{2}}
Felbontjuk prímtényezőkre az egyenletben (\frac{8x-8x^{2}+12}{16x^{2}}) még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{-\left(x-\left(-\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2}\right)\right)\left(x-\left(\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2}\right)\right)}{2x^{2}}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 2\times 4.
\frac{\left(x-\left(-\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2}\right)\right)\left(x-\left(\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2}\right)\right)}{-2x^{2}}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: -1.
\frac{\left(x+\frac{1}{2}\sqrt{7}-\frac{1}{2}\right)\left(x-\left(\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2}\right)\right)}{-2x^{2}}
-\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
\frac{\left(x+\frac{1}{2}\sqrt{7}-\frac{1}{2}\right)\left(x-\frac{1}{2}\sqrt{7}-\frac{1}{2}\right)}{-2x^{2}}
\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
\frac{x^{2}-x-\frac{1}{4}\left(\sqrt{7}\right)^{2}+\frac{1}{4}}{-2x^{2}}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+\frac{1}{2}\sqrt{7}-\frac{1}{2} és x-\frac{1}{2}\sqrt{7}-\frac{1}{2}), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
\frac{x^{2}-x-\frac{1}{4}\times 7+\frac{1}{4}}{-2x^{2}}
\sqrt{7} négyzete 7.
\frac{x^{2}-x-\frac{7}{4}+\frac{1}{4}}{-2x^{2}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{4} és 7. Az eredmény -\frac{7}{4}.
\frac{x^{2}-x-\frac{3}{2}}{-2x^{2}}
Összeadjuk a következőket: -\frac{7}{4} és \frac{1}{4}. Az eredmény -\frac{3}{2}.
\frac{\frac{1}{2}\times 2\left(x-\left(-\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2}\right)\right)\left(x-\left(\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2}\right)\right)}{-2x^{2}}
Felbontjuk prímtényezőkre a még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{\frac{1}{2}\left(x-\left(-\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2}\right)\right)\left(x-\left(\frac{1}{2}\sqrt{7}+\frac{1}{2}\right)\right)}{-x^{2}}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 2.
\frac{\frac{1}{2}x^{2}-\frac{1}{2}x-\frac{3}{4}}{-x^{2}}
Kibontjuk a kifejezést.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}