Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

\frac{1}{15}x^{2}-\frac{3}{10}x+\frac{1}{3}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{10}\right)±\sqrt{\left(-\frac{3}{10}\right)^{2}-4\times \frac{1}{15}\times \frac{1}{3}}}{2\times \frac{1}{15}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{15} értéket a-ba, a(z) -\frac{3}{10} értéket b-be és a(z) \frac{1}{3} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{10}\right)±\sqrt{\frac{9}{100}-4\times \frac{1}{15}\times \frac{1}{3}}}{2\times \frac{1}{15}}
A(z) -\frac{3}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{10}\right)±\sqrt{\frac{9}{100}-\frac{4}{15}\times \frac{1}{3}}}{2\times \frac{1}{15}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{15}.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{10}\right)±\sqrt{\frac{9}{100}-\frac{4}{45}}}{2\times \frac{1}{15}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{4}{15} és \frac{1}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{10}\right)±\sqrt{\frac{1}{900}}}{2\times \frac{1}{15}}
\frac{9}{100} és -\frac{4}{45} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-\left(-\frac{3}{10}\right)±\frac{1}{30}}{2\times \frac{1}{15}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{1}{900}.
x=\frac{\frac{3}{10}±\frac{1}{30}}{2\times \frac{1}{15}}
-\frac{3}{10} ellentettje \frac{3}{10}.
x=\frac{\frac{3}{10}±\frac{1}{30}}{\frac{2}{15}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{15}.
x=\frac{\frac{1}{3}}{\frac{2}{15}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{3}{10}±\frac{1}{30}}{\frac{2}{15}}). ± előjele pozitív. \frac{3}{10} és \frac{1}{30} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{5}{2}
\frac{1}{3} elosztása a következővel: \frac{2}{15}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{15} reciprokával.
x=\frac{\frac{4}{15}}{\frac{2}{15}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{3}{10}±\frac{1}{30}}{\frac{2}{15}}). ± előjele negatív. \frac{1}{30} kivonása a következőből: \frac{3}{10}: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=2
\frac{4}{15} elosztása a következővel: \frac{2}{15}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{4}{15} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{15} reciprokával.
x=\frac{5}{2} x=2
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{1}{15}x^{2}-\frac{3}{10}x+\frac{1}{3}=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{1}{15}x^{2}-\frac{3}{10}x+\frac{1}{3}-\frac{1}{3}=-\frac{1}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{3}.
\frac{1}{15}x^{2}-\frac{3}{10}x=-\frac{1}{3}
Ha kivonjuk a(z) \frac{1}{3} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{\frac{1}{15}x^{2}-\frac{3}{10}x}{\frac{1}{15}}=-\frac{\frac{1}{3}}{\frac{1}{15}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 15.
x^{2}+\left(-\frac{\frac{3}{10}}{\frac{1}{15}}\right)x=-\frac{\frac{1}{3}}{\frac{1}{15}}
A(z) \frac{1}{15} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{15} értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{9}{2}x=-\frac{\frac{1}{3}}{\frac{1}{15}}
-\frac{3}{10} elosztása a következővel: \frac{1}{15}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{3}{10} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{15} reciprokával.
x^{2}-\frac{9}{2}x=-5
-\frac{1}{3} elosztása a következővel: \frac{1}{15}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{1}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{15} reciprokával.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}=-5+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{9}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}=-5+\frac{81}{16}
A(z) -\frac{9}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}=\frac{1}{16}
Összeadjuk a következőket: -5 és \frac{81}{16}.
\left(x-\frac{9}{4}\right)^{2}=\frac{1}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{9}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{9}{4}=\frac{1}{4} x-\frac{9}{4}=-\frac{1}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{5}{2} x=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{4}.