Megoldás a(z) x változóra
x=-3
x=7
x=-2
x=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-7\right)\left(x+3\right)\left(x^{2}-4\right)=0
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -7,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \left(x-1\right)\left(x+7\right).
\left(x^{2}-4x-21\right)\left(x^{2}-4\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-7 és x+3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{4}-25x^{2}-4x^{3}+16x+84=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x^{2}-4x-21 és x^{2}-4), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{4}-4x^{3}-25x^{2}+16x+84=0
Átrendezzük az egyenletet, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
±84,±42,±28,±21,±14,±12,±7,±6,±4,±3,±2,±1
A Rolle-féle gyöktétel alapján, a polinom összes racionális gyöke \frac{p}{q} formájú, ahol p osztója a(z) 84 állandónak, és q osztója a(z) 1 főegyütthatónak. Az összes lehetséges \frac{p}{q} listázása.
x=2
Keresünk egy ilyen gyököt úgy, hogy az összes egész értékkel próbálkozunk, az abszolút érték szerinti legkisebbel kezdve. Ha nincs találat egész gyökökre, törtekkel próbálkozunk tovább.
x^{3}-2x^{2}-29x-42=0
A faktorizációs tétel alapján a(z) x-k minden k gyök esetén osztója a polinomnak. Elosztjuk a(z) x^{4}-4x^{3}-25x^{2}+16x+84 értéket a(z) x-2 értékkel. Az eredmény x^{3}-2x^{2}-29x-42. Megoldjuk az egyenletet úgy, hogy 0 legyen az eredménye.
±42,±21,±14,±7,±6,±3,±2,±1
A Rolle-féle gyöktétel alapján, a polinom összes racionális gyöke \frac{p}{q} formájú, ahol p osztója a(z) -42 állandónak, és q osztója a(z) 1 főegyütthatónak. Az összes lehetséges \frac{p}{q} listázása.
x=-2
Keresünk egy ilyen gyököt úgy, hogy az összes egész értékkel próbálkozunk, az abszolút érték szerinti legkisebbel kezdve. Ha nincs találat egész gyökökre, törtekkel próbálkozunk tovább.
x^{2}-4x-21=0
A faktorizációs tétel alapján a(z) x-k minden k gyök esetén osztója a polinomnak. Elosztjuk a(z) x^{3}-2x^{2}-29x-42 értéket a(z) x+2 értékkel. Az eredmény x^{2}-4x-21. Megoldjuk az egyenletet úgy, hogy 0 legyen az eredménye.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 1\left(-21\right)}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -21 értéket c-be a megoldóképletben.
x=\frac{4±10}{2}
Elvégezzük a számításokat.
x=-3 x=7
Megoldjuk az egyenletet (x^{2}-4x-21=0). ± előjele pozitív, ± előjele pedig negatív.
x=2 x=-2 x=-3 x=7
Listát készítünk az összes lehetséges megoldásról.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}