Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=4+\sqrt{3}i\approx 4+1,732050808i
x=-\sqrt{3}i+4\approx 4-1,732050808i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-5\right)^{2}+2x=6
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
x^{2}-10x+25+2x=6
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-5\right)^{2}).
x^{2}-8x+25=6
Összevonjuk a következőket: -10x és 2x. Az eredmény -8x.
x^{2}-8x+25-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
x^{2}-8x+19=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 25 értéket. Az eredmény 19.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\times 19}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) 19 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\times 19}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-76}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 19.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{-12}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és -76.
x=\frac{-\left(-8\right)±2\sqrt{3}i}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -12.
x=\frac{8±2\sqrt{3}i}{2}
-8 ellentettje 8.
x=\frac{8+2\sqrt{3}i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±2\sqrt{3}i}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 2i\sqrt{3}.
x=4+\sqrt{3}i
8+2i\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{-2\sqrt{3}i+8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±2\sqrt{3}i}{2}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{3} kivonása a következőből: 8.
x=-\sqrt{3}i+4
8-2i\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=4+\sqrt{3}i x=-\sqrt{3}i+4
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x-5\right)^{2}+2x=6
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
x^{2}-10x+25+2x=6
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-5\right)^{2}).
x^{2}-8x+25=6
Összevonjuk a következőket: -10x és 2x. Az eredmény -8x.
x^{2}-8x=6-25
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 25.
x^{2}-8x=-19
Kivonjuk a(z) 25 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény -19.
x^{2}-8x+\left(-4\right)^{2}=-19+\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-8x+16=-19+16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x^{2}-8x+16=-3
Összeadjuk a következőket: -19 és 16.
\left(x-4\right)^{2}=-3
Tényezőkre x^{2}-8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-4\right)^{2}}=\sqrt{-3}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-4=\sqrt{3}i x-4=-\sqrt{3}i
Egyszerűsítünk.
x=4+\sqrt{3}i x=-\sqrt{3}i+4
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}