Kiértékelés
4
Szorzattá alakítás
2^{2}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\frac{\frac{6}{3}-\frac{1}{3}}{\frac{3}{4}}+\frac{1+\frac{2}{3}}{\frac{1}{4}}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Átalakítjuk a számot (2) törtté (\frac{6}{3}).
\frac{\frac{\frac{6-1}{3}}{\frac{3}{4}}+\frac{1+\frac{2}{3}}{\frac{1}{4}}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Mivel \frac{6}{3} és \frac{1}{3} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{\frac{\frac{5}{3}}{\frac{3}{4}}+\frac{1+\frac{2}{3}}{\frac{1}{4}}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény 5.
\frac{\frac{5}{3}\times \frac{4}{3}+\frac{1+\frac{2}{3}}{\frac{1}{4}}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
\frac{5}{3} elosztása a következővel: \frac{3}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{5}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{3}{4} reciprokával.
\frac{\frac{5\times 4}{3\times 3}+\frac{1+\frac{2}{3}}{\frac{1}{4}}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{5}{3} és \frac{4}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{\frac{20}{9}+\frac{1+\frac{2}{3}}{\frac{1}{4}}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Elvégezzük a törtben (\frac{5\times 4}{3\times 3}) szereplő szorzásokat.
\frac{\frac{20}{9}+\frac{\frac{3}{3}+\frac{2}{3}}{\frac{1}{4}}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{3}{3}).
\frac{\frac{20}{9}+\frac{\frac{3+2}{3}}{\frac{1}{4}}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Mivel \frac{3}{3} és \frac{2}{3} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{20}{9}+\frac{\frac{5}{3}}{\frac{1}{4}}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Összeadjuk a következőket: 3 és 2. Az eredmény 5.
\frac{\frac{20}{9}+\frac{5}{3}\times 4}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
\frac{5}{3} elosztása a következővel: \frac{1}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{5}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{4} reciprokával.
\frac{\frac{20}{9}+\frac{5\times 4}{3}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Kifejezzük a hányadost (\frac{5}{3}\times 4) egyetlen törtként.
\frac{\frac{20}{9}+\frac{20}{3}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Összeszorozzuk a következőket: 5 és 4. Az eredmény 20.
\frac{\frac{20}{9}+\frac{60}{9}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
9 és 3 legkisebb közös többszöröse 9. Átalakítjuk a számokat (\frac{20}{9} és \frac{20}{3}) törtekké, amelyek nevezője 9.
\frac{\frac{20+60}{9}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Mivel \frac{20}{9} és \frac{60}{9} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{80}{9}}{1-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Összeadjuk a következőket: 20 és 60. Az eredmény 80.
\frac{\frac{80}{9}}{\frac{2}{2}-\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{2}{2}).
\frac{\frac{80}{9}}{\frac{2-1}{2}}\times \frac{9}{40}
Mivel \frac{2}{2} és \frac{1}{2} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{\frac{80}{9}}{\frac{1}{2}}\times \frac{9}{40}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 1.
\frac{80}{9}\times 2\times \frac{9}{40}
\frac{80}{9} elosztása a következővel: \frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{80}{9} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{2} reciprokával.
\frac{80\times 2}{9}\times \frac{9}{40}
Kifejezzük a hányadost (\frac{80}{9}\times 2) egyetlen törtként.
\frac{160}{9}\times \frac{9}{40}
Összeszorozzuk a következőket: 80 és 2. Az eredmény 160.
\frac{160\times 9}{9\times 40}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{160}{9} és \frac{9}{40}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{160}{40}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 9.
4
Elosztjuk a(z) 160 értéket a(z) 40 értékkel. Az eredmény 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}