Szorzattá alakítás
\left(1-\lambda \right)\left(\lambda +3\right)
Kiértékelés
\left(1-\lambda \right)\left(\lambda +3\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\lambda ^{2}-2\lambda +3
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-2 ab=-3=-3
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -\lambda ^{2}+a\lambda +b\lambda +3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=-3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-\lambda ^{2}+\lambda \right)+\left(-3\lambda +3\right)
Átírjuk az értéket (-\lambda ^{2}-2\lambda +3) \left(-\lambda ^{2}+\lambda \right)+\left(-3\lambda +3\right) alakban.
\lambda \left(-\lambda +1\right)+3\left(-\lambda +1\right)
A \lambda a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(-\lambda +1\right)\left(\lambda +3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -\lambda +1 általános kifejezést a zárójelből.
-\lambda ^{2}-2\lambda +3=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
\lambda =\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 3}}{2\left(-1\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
\lambda =\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-1\right)\times 3}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
\lambda =\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+4\times 3}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
\lambda =\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+12}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 3.
\lambda =\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{16}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 12.
\lambda =\frac{-\left(-2\right)±4}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
\lambda =\frac{2±4}{2\left(-1\right)}
-2 ellentettje 2.
\lambda =\frac{2±4}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
\lambda =\frac{6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (\lambda =\frac{2±4}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 4.
\lambda =-3
6 elosztása a következővel: -2.
\lambda =-\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (\lambda =\frac{2±4}{-2}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: 2.
\lambda =1
-2 elosztása a következővel: -2.
-\lambda ^{2}-2\lambda +3=-\left(\lambda -\left(-3\right)\right)\left(\lambda -1\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -3 értéket x_{1} helyére, a(z) 1 értéket pedig x_{2} helyére.
-\lambda ^{2}-2\lambda +3=-\left(\lambda +3\right)\left(\lambda -1\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}