Szorzattá alakítás
\left(1-x\right)\left(x+2\right)
Kiértékelés
\left(1-x\right)\left(x+2\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-1 ab=-2=-2
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=-2
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+x\right)+\left(-2x+2\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-x+2) \left(-x^{2}+x\right)+\left(-2x+2\right) alakban.
x\left(-x+1\right)+2\left(-x+1\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(-x+1\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+1 általános kifejezést a zárójelből.
-x^{2}-x+2=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\left(-1\right)\times 2}}{2\left(-1\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+4\times 2}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+8}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 2.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{9}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 8.
x=\frac{-\left(-1\right)±3}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{1±3}{2\left(-1\right)}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±3}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±3}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 3.
x=-2
4 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±3}{-2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 1.
x=1
-2 elosztása a következővel: -2.
-x^{2}-x+2=-\left(x-\left(-2\right)\right)\left(x-1\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x_{1} helyére, a(z) 1 értéket pedig x_{2} helyére.
-x^{2}-x+2=-\left(x+2\right)\left(x-1\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}